Istenkáromlásnak
tűnik egy lapon említeni a futást és a dohányzást. Mert az is. De bármilyen
hihetetlen, vannak futók, akik dohányoznak (ha nem is gyárkéményként) és vannak
dohányosok, akik futnak (ha nem is olyan sokat). Nagyon szégyellem, de mégis bevallom: én mindkét csoportot erősítettem
egy darabig: régen évekig cigiztem és mellette néha eljártam futni. Majd
leszoktam, de négy év szünet után pár hónap erejéig visszatért a függőség. Mellette
folytattam a futást, de egyre gyengébb lett az
immunrendszerem, rosszabb lett a közérzetem, többször megbetegedtem, a tüdőmmel
és a térdemmel gondok voltak, satöbbi. Aztán abbahagytam a bagózást és most jobban
esik a futás, mint valaha. Utánanéztem, hogy miért óriási baromság cigizni, ha a futás az életed
része. Ezzel a bejegyzéssel a dugiban cigiző futótársaimnak,
sorstársaimnak szeretnék segíteni, akik titokban a netet böngészik...
Arra próbálok meg rávilágítani, hogy a dohányzás feltehetően még
többet árt a futóknak, mint másoknak, ezenkívül a futóteljesítményt is nagy
arányban rontja.
Mért ne legyél „dohányos futó”?
Oxigénhiány és emiatt rosszabb izomműködés
Az oxigén a tüdőből a vérbe jut, a vérből pedig az
izomsejtekhez. Elengedhetetlen az izmok munkavégzéséhez, de: a belélegzett
cigarettafüstben található szénmonoxid 300-szor könnyebben kötődik az oxigént
szállító hemoglobinhoz, mint maga az oxigén. Ha a hemoglobinhoz
szénmonoxid kötődik, akkor már nem képes oxigént felvenni. Tehát a
hemoglobin-molekulák egy jelentős része nem áll rendelkezésre az
oxigénszállításhoz, mert lefoglalja a szénmonoxid szállítása. Ráadásul a
szénmonoxid nagyon lassan szabadul fel a hemoglobinból, akár egy nap is kell az
utolsó cigi elszívása után az oxigénszállítás normalizálódásához! Ezért a dohányosok szervezetében oxigénhiány uralkodik,
pedig az elengedhetetlen lenne a szervek és izmok megfelelő teljesítményéhez,
vagyis a lehető legjobb sportteljesítményhez. Két hasonló adottságú és
edzettségű dohányos futó közül a dohányos jóval hamarabb fullad ki és hamarabb
éri el az anaerob küszöböt, mint a társa.
Gyengébb tüdőkapacitás
Mind a dohányosok, mind a sportolók esetében megnő a tüdő
térfogata. Csakhogy a bagósok esetében nem a hasznos kapacitás nő, inkább kóros
tüdőtágulatról beszélhetünk: lehet, hogy a tüdő össztérfogata nő, azonban a sejtes elemek nem
pótlódnak, helyüket levegő tölti ki. Így kevesebb lesz az oxigénfelvételre
szánt tüdőfelület, légszomj jelentkezik. Ezenkívül a kátrány mint égési melléktermék
lerakódik a tüdőben, tovább csökkentve a levegő helyét. A dohányzók ezenkívül
krónikus nyálkaképződést okoz a nyálkahártyákon: a normális nyálkaképződés
duplája is lehet, ami a légutakban felgyűlve akadályozza a légzést. A maximális
oxigénfelvétel egy dohányos futónál 10-15%-al is csökkenhet, ami nyilván
hasonló mértékű teljesítményromlást idéz elő.
Komment: nem
meglepő, hogy ebben a pár hónapnyi cigizésben újra szúrni kezdett a tüdőm,
amire évek óta nem volt példa. Volt, hogy már tényleg csak csigatempóban
totyogtam, hogy ne szúrjon annyira. Ráadásul, mint régen, amikor még nagy
dohányos voltam, voltak bizonyos szúró pontok a tüdőmben, amiket újra és újra
éreztem. A légcsövemnek is csak ártott természetesen, az ember szinte érzi,
hogy valami ott is lerakódik, ami csak akadályoz a levegővételben, amire pedig
annyira nagy szükség van futás közben.
Gyengébb szívkapacitás
A nikotin stimuláló hatása miatt a dohányosok szívverése
akár 30%-kal is gyorsabb, mint egy nemdohányzóké. A felgyorsult szívverés miatt
több energiát használ el a szervezet, ami hamarabbi elfáradáshoz vezet.
Gyorsabban terjedő mérgek
Mivel sportolás után magasabb a pulzus, gyorsabb lesz a
vérkeringés, a tüdő és az erek kitágulnak, anyagcsere. Ezért ha futás
után gyújt rá valaki, akkor a cigifüstben lévő méreganyagok sokkal gyorsabban
fognak szétterjedni a szervezetében, mintha csak „szimplán” cigizne. Sokan
annyit tudnak a cigizésről, hogy nikotin (azaz drog), kátrány, és szénmonoxid jut a szervezetbe. Az
igazság az, hogy összesen 4000-féle (mások szerint 4800-féle) káros anyagot
mutattak ki a cigifüstben. Csak néhány példa: benzol, ammónia, hidrogén-cianid,
aceton, bután, formaldehid, alumínium, arzén, szilikon, ólom, higany, ecetsav,
etanol, metanol, stb. A 4000 anyag közül 250 súlyosan mérgező és rákkeltő.
A káros szabadgyökök szaporodnak
Megerőltető,
hosszú edzés, sportolás során fokozódik a szabad gyökök száma, amelyek
rákkeltőek lehetnek. Ezért a hosszútávfutóknak és más sportolóknak már alapból
nagyobb a vitamin- és ásványianyag-szükséglete, hogy ezekkel az antioxidánsokkal
a szervezet semlegesíteni tudja a szabadgyököket a szervezet. Köztudott, hogy a dohányzás miatt is rengeteg szabadgyök képződik a szervezetben. (Ezért van az, hogy a dohányosoknak is sokkal nagyobb a vitamin-, különösen a C-vitamin-szükségtele, mint az átlagembernek.) Tehát az intenzív sportolás és a dohányzás együttesen azt jelenti, hogy duplán terheljük a szervezetünket szabadgyökökkel.
Komment:
Míg tavaly télen – ami a mostaninál sokkal hidegebb volt – egyszer sem lettem
beteg, egy picurkát sem fáztam meg, akármekkora mínuszban futottam (-10 alatt
is), addig idén, az enyhe tél során kétszer fáztam meg brutálisan, mert totálisan
kiütöttem a cigivel az immunrendszeremet. A dohányzás kiszivattyúzta a
szervezetemből a fontos vitaminokat, anyagokat és hiába szedtem be a bogyókat,
hogy pótoljam, az már nem tudott úgy hasznosulni.
Súlyos
betegségek:
Az
előbbiekből akár az is következhet, hogy egy cigiző sportoló még inkább ki van
téve a sokszor a dohányzásból eredeztethető betegségeknek: tüdőrák,
érszűkület, infarktus, tüdőgyulladás, idült hörghurut, szájüreg-, a
torok- és a gégerák, méhnyakrák, trombózis, gyomorfekély, gyomordaganat,
lábfekély, magas vérnyomás, csontritkulás, ízületi gyulladások, fogamzóképesség
csökkenése mindkét nemben, terheseknél a vetélés, koraszülés, fejlődési
rendellenességek kialakulásának kockázata.
Komment: A futás szempontjából a fentiek közül
különösen a különféle tüdőbajok, az ízületi problémák, csontritkulás hangzik
rosszul, de persze a többi is… Biztos vagyok benne, hogy az én ízületi problémáim is részben a
cigizésre vezethetők vissza. Vagy legalábbis a súlyosbodásuk. Maraton előtti
hónapokban és utána is sokáig eléggé küszködtem térdfájdalmakkal, amiknek csak
részben lehetett az az oka, hogy egy-egy hosszú edzéstávot esetleg felkészületlenül
teljesítettem. Másik részben viszont arról lehet szó, hogy a cigizés
kiürítette a vitamin- és ásványianyag-készletemet, ami ráment az ízületekre,
porcokra is. Hiszen csak ez alatt a pár cigizős hónap alatt voltak ilyen
problémáim. Előtte és utána nem…
Gyógyulási
lehetőségek:
Ha csak azt
tart vissza, hogy hízni fogsz, akkor: tedd
le a cigit, egyél sokat és fussál rengeteget! Ne
félj, nincsen dagi hosszútávfutó! A leszokás három lépése: futás, futás és
futás! Hiszen a futás ugyanúgy
boldogsághormonok termelődéséhez vezet, mint ahogy a nikotin is dopamint szabadít fel, kellemes,
örömteli élményt nyújtva. (Pont ez vezet függőséghez.)
Ha ennél többről van
szó, ha a cigi már a napi rutin, a bulik, beszélgetések, stresszoldás
megszokott része, akkor a
biorezonanciát javaslom.
A fizikai tüneteket egycsapásra megszünteti, így nem lesznek olyan elvonási
tünetek, pl. fejfájás, émelygés, nyugtalanság, izzadás, idegesség. Minimális
elhatározás kell csak hozzá. A dolog működik: az első biorezonancia után négy
és fél évig voltam tiszta. Visszaestem pár hónapra, de januárban újra elmentem
biorezonanciára anélkül, hogy hittem volna, hogy egycsapásra le tudom tenni a
cigit. De le tudtam tenni és szinte megutáltam a cigit, amire eddig nem volt
példa. A biorezonancián csak azok a dohányosok röhögnek, akik még nem próbálták
ki. Csak legyintenek, hogy hülyeség, kamu, placebó, aztán folytatják az
önmérgezést, majd meghalnak rákban.
Érdemes a netet is böngészni a cigizéssel kapcsolatban: minél többet tudunk róla, annál inkább vágyunk a
gyógyulásra. Vannak különféle terápiák, vannak nikotinos rágók, elektromos cigik, stb.
Szerintem a biorezonancia a legjobb, mindenkinek ajánlom. Kb. ötezer forint és
vége a kínnak. Utána pedig megnő a futókedvünk, a futóteljesítményünk és ha
futunk, a visszaesés esélye is kicsi: Egy kutatás vizsgálta a cigit letevőket,
hogy csökkenti-e az első három hónapban történő visszaesés esélyét a sport: a
sportoló leszokók 80%-a nem lett visszaeső, míg a nem sportolóknál csak 50%
volt az arány.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Jöhetnek a kommentek, tanácsok, kérdések!