2014. jan. 12.

Futás terhesen

25 hetes terhes vagyok. Még mindig futok. Ma éppen 7,5 km-t, lazán, néha megállva. Januári, szikrázó napsütésben. Nagyon jólesett!!!

De jó neki! - Ő bezzeg nyáron, zöld környezetben futhat pocakosan!:)

Hát emiatt nem írtam a legutóbbi bejegyzés óta. Babát várok! :)  Hathónapos terhes vagyok és még mindig el-eljárok futni. Persze ez nem könnyű, különféle nehézségekbe ütközik, így újabban inkább csak a hétvégékre marad a futás. A három legnagyobb nehézség: 1.: sűrű pisilési inger már a terhesség elejétől (sorry, de ez van -  és nagy probléma ez, mivel a parkban nincs klotyó...) 2.: esténként munka után fáradtabb vagyok, mint korábban. 3.: pocakosan a korai sötétedés és a hidegebb idő is jobban megnehezíti az elindulást, mint régebben. De büszke vagyok rá, hogy csaknem hat hónapos terhesen is futogatok, kocogok és nem punnyadtam be végletesen, annak ellenére, hogy jócskán híztam azért.

Az utóbbi fél évben tehát emiatt maradtak el a hosszas bejegyzések. Hiszen semmi nagy versenyen nem voltam (jó, az első trimeszterben voltam azért egy negyed maratonon), semmilyen futós témának nem olvastam különösebben utána. Viszont az engem érintő témáról - a terhesség alatti futásról - régóta szeretnék írni. És fogok is, ígérem, mert szerintem van még jópár kismama és leendő kismama, akit érdekel a dolog. Na de most megyek nyújtani és fürdeni.... Folyt. köv.! :)
Na visszatértem....Olyan lusta voltam folytatni ezt a bejegyzést, hogy azóta (2014 áprilisában) megszületett a kisfiam. :))   Most viszont pótolom, ami elmaradt. Tehát:



Ha eddig is rendszeresen futottál és edzett vagy, semmi ok arra, hogy abbahagyd. Ha hirtelen abbahagyod a futást, ami életed része volt, talán többet ártasz, mint használsz, mert gyors hízás és depi  leselkedik rád. Persze ha találsz olyan sportágat, amivel ki tudod váltani a kocogást, akkor nincs ilyen gond, csak a magunkfajta futóbolondok számára EGY igazi sportág létezik és az a futás.

Mért jó a futás a kismamának és a kisbabának?
     -     Jót tesz mindkettőtök egészségének, vérkeringésének, anyagcseréjének, oxigénellátottságának
-      -       A futás jó érzést, kellemes testi-lelki állapotot okoz, mert boldogsághormonok szabadulnak fel. A magzat nagyon is megérzi, mikor milyen lelkiállapotban vagy. A futás során így őt is pozitív ingerek érik.
-         -     Segít, hogy ne hízzál el és ne szedj fel túl sok pluszkilót terhesség alatt, és ez állítólag a későbbiekben a gyermek egészséges testsúlyát is pozitívan befolyásolja.
-     -  A mozgás segít a tipikus kismamaproblémák elkerülésében vagy csökkentésében (pl. visszér, lábdagadás)

Mivel érvelnek, akik ellenzik?
       -   Balesetveszély, például a megváltozott súlypontunk miatt. De szerintem - hacsak nem voltunk arra eddig is hajlamosak, hogy a saját lábunkban elessünk futás közben -, akkor jó eséllyel most sem fogunk.
         -  Túlterhelheti az ízületeket – valóban, ha nem csökkentjük a futások intenzitását, esetleg sűrűségét
    - Az első trimeszterben  a futással járó rázkódás állítólag gátolhatja a méhlepény  megfelelő megtapadását. Érzésem szerint ebben nincs sok igazság, de mindenki döntse el maga, elhiszi-e. (Én az orvosnak is mondtam már az elején, hogy futok, és nem volt ellene kifogása. Annyit mondott, hogy maratont azért most már nem kéne. Ezt úgy fogtam fel, hogy amennyi megerőltetés nélkül jólesik, annyit fogok. Amikor aztán hallotta a doki, hogy 10 km-eket futottam az első trimeszterben, nagyon megdöbbent és próbált leállítani. Azt mondta, inkább minden nap fussak, de csak egy kilométert. Igyekeztem nem nevetni. Szerintem egyszerűen nem volt még olyan kismama a 30 éves praxisában, aki korábban komolyabban futott. Ha valaki korábban  félmaratonokat, maratonokat futott, akkor olyan edzettségi szinten van, hogy 10 km sétagalopp! Főleg, ha folyton megáll az ember szusszanni és inni. De azért valamennyire hallgattam rá: a második trimeszterben jóval kisebb távokat futottam csak, a harmadikban meg le is álltam a futással, mert nem esett már jól.)
-         -     A futás miatt túlságosan kinyúlhatnak a méh szalagjai - ezt is olvasni helyenként, de fogalmam sincs, mennyi ebben az igazság.
-           
Mire kell vigyázni?
      -    Csak amennyi jólesik! Nagyon fontos, hogy nem szabad túlhajtani magad, mert ha kifulladsz és teljesen lestrapálod magad, a magzat sem kap elegendő oxigént állítólag. A távokat és a sebességet mindenképp érdemes redukálni, esetleg az edzések sűrűségét is. Bár tudok olyan nőről, aki mindenórás terhesként lefutotta a maratont (majd utána meg is szült), de nyilvánvaló, hogy ez többségünk számára túl nagy megerőltetés terhesen.  Mindenkinek magának kell belőni, mennyit, milyen gyorsan, milyen sűrűn fut terhesen. Szerintem csak annyit szabad futni, amennyi szinte megerőltetés nélkül jólesik. Ez természetesen más és más lesz egy ultramaratonistánál vagy egy kezdő futónál.
Én 8-10 kilométereket futottam az első trimeszterben, utána már csak max 4-5-öt, míg a második trimeszter végén futás közben többször is megfájdult egy bizonyos ponton megfájdult a hasam, így abbahagytam.Nem tudom, jól tettem-e, de nem mertem kockáztatni. Hallgatni kell az ösztöneinkre és a józan eszünkre, amikor a futás folytatásáról FELELŐS döntést hozunk.   
     -     Áldott állapotban a futással kapcsolatos alapvető szabályok betartására kétszeresen ügyelni kell, hiszen két emberért vagyunk már felelősel. Pl. évszaknak megfelelő öltözet, hidratálás, óvatos (!) nyújtás, stb. A legfontosabb ezek közül  a megfelelő folyadékbevitelmindig legyen kéznél innivaló (víz vagy izotóniás ital) és sűrűn igyunk pár kortyot!
    -   Terhesség alatt az ízületek alapból lazábbak lesznek (a relaxin hormon miatt), ráadásul a növekvő hasunk is nagyobb terhelést jelent. Ezért most még inkább vigyázzunk rájuk, tilos a túlerőltetés és ha netán térdfájdalom jelentkezik, abba kell hagyni a kocogást egy időre.
       -        Mivel terhesség alatt mindig pisilni kell és a futással járó rázkódás ezt az ingert csak növeli, ezért nem árt, ha olyan helyen futsz, ahol van a közelben vécé. Ha nincs, akkor elindulás előtti utolsó pillanatban menj el otthon vécére, különben már az első métereken visszafordulhatsz…
   - A futóöltözéket is átalakíthatjuk, ha szükséges: például célszerű lehet egy jobb (és nagyobb) sportmelltartó vagy a pocakot alátámasztó öv („hastartó”) vagy kismamáknak készült, bővebb felső- és alsóruházat és kismamabugyi.



8 megjegyzés:

  1. Én még csak tervezem a kisbabát, de a terhesen futás nagy félelmem. Mit csináltál másképp? Mit nem? Mire kellett figyelned? Nem féltél, hogy ártasz vele a babának?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Majd részletesebben összeszedem egy bejegyzésben, most dióhéjban pár dolog: sok helyen utánaolvastam és arra jutottam, hogy ha valaki korábban is sokat futott, fitt és edzett volt, akkor nem árt a kocogással a babának. És tényleg jól is esett, jól átmozgatott, bár sokkal fárasztóbb, mint korábban. De ritkábban jártam futni, lassabb tempóban futottam, jóval kisebb távokat és sokszor megálltam egyet szusszanni és inni. Az első trimeszterben még akár 8-10 km-eket is futottam, ami a másodikban fokozatosan a felére redukálódott. Ha vmi rossz érzetem volt, abbahagytam. Két hete pl. picit megfájdult a hasam, így inkább most már abbahagyom a futást. Az utóbbi időben inkább tornáztam kicsit. Lehet, hogy még elmegyek egyszer-kétszer, de most már csak nagyon keveset és lassan. Biztos vagyok benne, hogy ettől nem lesz baja a babának, aki gyönyörűen fejlődik. :) Egyelőre ennyi, de majd még írok erről a blogba.

      Törlés
  2. Először is: Gratulálok a babához, bár már gondolom, meg is látta a napvilágot, vagy már napokon belül meg fog születni :) :). Egyszer olvastam, hogy egy várandós nőt önzőnek nevezett egy másik nő, mivel babával a hasában kocogott. Szerintem nevetséges ezen ítélkezni. Okosan gondolkodsz, hogy az útban lévő baba nem ürügy arra, hogy ellustulj :) :). Remélem, a gyereked is jó példát lát a szüleitől, és ő is át fogja venni ezt az életmódot :). Amúgy én is futok, gyakran veszek részt félmaratonokon, sőt, már a maraton is meglett :) :). Imádom :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Igen, megszületett a kisfiam azóta. :) Remélem, hamarosan majd a futást is szép lassan újrakezdhetem. További jó futást Neked is! :)

      Törlés
  3. Szia, megkérdezhetem, hogy hány éves vagy? Én is futok évek óta, bár jóval rövidebb távokat, mint te (5-6km heti 4x5x), 38éves vagyok és a 8.hétben járok és a doki kerekperec letiltott a futásról.. merthogy ennyi idősen már nem szabad kockáztatnom és a vázszerkezet meg az izmok mozgatása annyi vért von el a zsigeri szervektől (így a méhtől is), ami miatt jó eséllyel nem kap elég vért és oxigént a méhlepény és vetélést okozhat. Ha 10évvel fiatalabb lennék futhatnék, de ilyen "öregen" már nem. Te hány éves vagy? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Én 31 éves vagyok. Nem vagyok orvos, DE... érzésem szerint túlzottan óvni akar az dokid. Ha évek óta futsz és edzett vagy, akkor egészségügyi/biológiai tekintetben sok-sok évet levonhatsz a valós korodból és úgy is viselkedik a szervezet. (Erről azt hiszem a "Futók, kocogók könyve" című, nagyon érdekes műben olvastam. A könyvet ajánlom Neked is - sok komoly tanulmányt idéz a futás melletti érvelésben.) Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ha tényleg régóta futsz, hogy az a négy-öt, lazán lefutott kilométer olyan hatalmas erőfeszítést és problémát jelentene a szervezetnek terhesen, hogy mondjuk emiatt fogyatékos babád születne. De ebben nem adhatok tanácsot... :-( Csak azt a "nesze semmi, fog meg jól" tanácsot tudom adni, hogy figyelj magadra, a tested működésére, a közérzetedre, az ösztöneidre és hozd meg a döntést, hogy futsz-e vagy sem. Biztos vagyok benne, hogy helyesen fogsz dönteni. Jó egészséget és szép, áldott állapotot kívánok Mindkettőtöknek!

      Törlés
  4. Sziasztok! De jó ezeket olvasni... Én 2011-ben kezdtem viszonylag komolyabban futni, és még abban az évben meg is fogant a baba. A 20. hétig tudtam eljárogatni futni (a 19. héten még megvolt a Midicittá 6,2 km-rel), de csak óvatosan. 6-7 km volt a maximum, ami probléma nélkül ment, 8 km-nél már bejelzett a szervezetem, hogy sok lesz (pecsételő vérzés, ágynyugalomtól 2 nap alatt el is múlt). A tempóm sosem volt valami atom, de akkoriban a buszhoz sprintelő nénike is simán leelőzött, mert igyekeztem minimalizálni a baba zötyögtetését. 20. héten jött egy csúnya nagy keményedés futás közben, akkor elpakoltam a futócuccot, és legközelebb szülés után úgy 6 héttel vettem elő. Nekem jót tett, megúsztam az elhízást meg a visszereket is, és a végeredményből ítélve a babának sem ártott, sőt. :) Ja és a dokim máig nem tud róla...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Gratulálok a kisbabához! (Az enyém épp itt ül az ölemben és lelkesen csapkodja az asztalt. :-) További jó futást Neked is!

      Törlés

Jöhetnek a kommentek, tanácsok, kérdések!