Téli futás a Margitszigeten

Ma lenyomtam 31 kilométert: elmentem a munkahelyemre, onnan futás az Árpád-hídon át a Margitszigetre, ott 5 kör, majd vissza a munkahelyre. Szuper futás volt, nagyon élveztem!

 A margitszigeti futópálya télen

Azért a munkahelyemről futok, mert viszonylag közel van (kb. 2,5 km) a Margitszigethez és ott át tudok öltözni, tudok mosakodni, otthagyom a cuccaimat. Mert hát kinek van kedve ezreket otthagyni a MAC-ban vagy a Hajós Alfréd uszodában? Szerintem nagyon gáz, hogy van egy ilyen fantasztikus, csodálatos futóterepünk, ami egyszerűen tökéletes (lenne) a futóversenyekre való felkészülésre, DE az átöltözés, mosakodás, cuccok és frissítők elhelyezése nem megoldott. A MAC-ban ezer forintot, az uszodában kétezret kell otthagynod, ha meg akarod oldani.Legalábbis én nem tudok más lehetőségről, de ha Ti igen, akkor szóljatok hamar

Az viszont jó, hogy az uszodában ingyen el lehet menni mosdóba és hogy tavasztól őszig a szigeten lévő csapok is működnek, így nem kell annyi innivalót magunkkal vinni.

De most nem kesergek, mert örülök, hogy kezdek újra normális távokat futni, a heti futásmennyiségem is alakul (ezen a héten 52 km) és a legjobb az egészben, hogy nagyon élvezem a futást. Ez részben annak tudható be, hogy a térdem, ami az őszi maraton előtt és után sokáig elég fájós volt, kezd helyrejönni.

Ezt én részben a visszafogott késő őszi távoknak és az egész decemberi és január eleji pihenésnek (értsd: tespedésnek) tudom be, valamint a beszedett bogyók és vitaminok közül legesleginkább az Arthro Guard Gold nevű ízületvédő tablettáknak. A hatóanyagok tekintetében a két varázsszó természetesen most is a glükozamin és a kondroitin, de nekem jobban bevált, mint a korábban szedett hasonló cucc, mert ez egyben ízületvédő, porcépítő, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító. Ezt már régóta szedem, de mióta bevezettem, hogy este veszem be (amikor már nem mozgok többet) és a futás mennyiségétől függően az ajánlottnál esetleg pár szemmel többet, azóta mintha ugrásszerűen megnőtt volna a hatás. És tényleg nagyon nagy öröm normális térddel futni! :)

De visszatérve a Margitszigetre: nagyon szeretem, télen-nyáron, kánikulában, esőben, hóban, fagyban, bármikor. A legjobb persze akkor, amikor viszonylag kihalt a futópálya és nem kell kerülgetni a lassacskán haladó futótársakat vagy a pofátlan módon a rekortánon sétálgató kirándulókat vagy a pofátlan kutyáikat. És így télen ez a helyzet: csend és nyugalom, "csupa öröm és bódoccság". Múlt hétvégén esőben futottam 25 km-t, most meg úgy ment le a 31 km, hogy először borongós, szürke idő volt, aztán meg szép csendesen szállingózni kezdett a hó. Nagyon hangulatos volt!

A frissítőimre most a kis hableány vigyázott az Árpád-hídhoz közel eső Japánkertben, mert most ott dugtam el egy bokor alá az italt és a csokikat. (A szobor valójában nem is egy hableányt ábrázol, de nekem már csak az marad. Valójában  a szobor becsületes (ámde nem túl fantáziadús) neve az, hogy Ülő lány szobra és Csikász Imre készítette.

 Az ülő lány (vagy hableány) szobra

Aki a Margitszigeten fut, nem nagyon unatkozhat, annyi a látnivaló:
- A felújított, gyönyörű, Margit-híd, ami este kivilágítva a leggyönyörűbb, amikor beérsz a pillérek alá a Margitsziget csücskében
- A Duna-part két oldalának megunhatatlan látványa
- A vadaspark a maga gólyáival, őzikéivel és persze látogatóival
- az apácakolostor misztikus romjai
- a víztorony
- nyáron a zenélő szökőkút és a temérdek virág (főleg ha nem csak a rekortánon futsz, hanem befutsz a sziget közepére is)
- a hatalmas platánfák, amik alatt egykor Arany sétálgatott
- a hajók a Dunán
- az emberek (pl. a többi futó)

Ma is nagyon élveztem a margitszigeti futást és a legjobb az volt az egészben, hogy az utolsó két körnél már vígan esett a hó, ami miatt már nem is volt olyan fárasztó, ami máskor az. Igazi mesevilág ilyenkor a Margitsziget!

Jó-jó, ma pont nem esett ennyi hó, de azért szép volt!

(Ez a kép Luigi40 képe a fotozz.hu oldalról)