De jó neki! - Ő bezzeg nyáron, zöld környezetben futhat pocakosan!:)
Hát emiatt nem írtam a legutóbbi bejegyzés óta. Babát várok! :) Hathónapos terhes vagyok és még mindig el-eljárok futni. Persze ez nem könnyű, különféle nehézségekbe ütközik, így újabban inkább csak a hétvégékre marad a futás. A három legnagyobb nehézség: 1.: sűrű pisilési inger már a terhesség elejétől (sorry, de ez van - és nagy probléma ez, mivel a parkban nincs klotyó...) 2.: esténként munka után fáradtabb vagyok, mint korábban. 3.: pocakosan a korai sötétedés és a hidegebb idő is jobban megnehezíti az elindulást, mint régebben. De büszke vagyok rá, hogy csaknem hat hónapos terhesen is futogatok, kocogok és nem punnyadtam be végletesen, annak ellenére, hogy jócskán híztam azért.
Az utóbbi fél évben tehát emiatt maradtak el a hosszas bejegyzések. Hiszen semmi nagy versenyen nem voltam (jó, az első trimeszterben voltam azért egy negyed maratonon), semmilyen futós témának nem olvastam különösebben utána. Viszont az engem érintő témáról - a terhesség alatti futásról - régóta szeretnék írni. És fogok is, ígérem, mert szerintem van még jópár kismama és leendő kismama, akit érdekel a dolog. Na de most megyek nyújtani és fürdeni.... Folyt. köv.! :)
Ha eddig is rendszeresen futottál és edzett vagy, semmi ok
arra, hogy abbahagyd. Ha hirtelen abbahagyod a futást, ami életed része volt, talán
többet ártasz, mint használsz, mert gyors hízás és depi leselkedik rád. Persze ha találsz olyan
sportágat, amivel ki tudod váltani a kocogást, akkor nincs ilyen gond, csak a
magunkfajta futóbolondok számára EGY igazi sportág létezik és az a futás.
Mért jó a futás a kismamának és a kisbabának?
- Jót tesz mindkettőtök egészségének, vérkeringésének,
anyagcseréjének, oxigénellátottságának
- - A futás
jó érzést, kellemes testi-lelki állapotot okoz, mert boldogsághormonok
szabadulnak fel. A magzat nagyon is megérzi, mikor milyen lelkiállapotban vagy.
A futás során így őt is pozitív ingerek érik.
- - Segít, hogy ne hízzál el és ne szedj fel túl sok
pluszkilót terhesség alatt, és ez állítólag a későbbiekben a gyermek egészséges
testsúlyát is pozitívan befolyásolja.
- - A mozgás segít a tipikus kismamaproblémák
elkerülésében vagy csökkentésében (pl. visszér, lábdagadás)
Mivel érvelnek, akik ellenzik?
- Balesetveszély,
például a megváltozott súlypontunk miatt. De szerintem - hacsak nem voltunk
arra eddig is hajlamosak, hogy a saját lábunkban elessünk futás közben -, akkor
jó eséllyel most sem fogunk.
- Túlterhelheti
az ízületeket – valóban, ha nem csökkentjük a futások intenzitását, esetleg
sűrűségét
- Az első trimeszterben a futással járó rázkódás állítólag gátolhatja a méhlepény megfelelő megtapadását. Érzésem szerint
ebben nincs sok igazság, de mindenki döntse el maga, elhiszi-e. (Én az orvosnak
is mondtam már az elején, hogy futok, és nem volt ellene kifogása. Annyit
mondott, hogy maratont azért most már nem kéne. Ezt úgy fogtam fel, hogy
amennyi megerőltetés nélkül jólesik, annyit fogok. Amikor aztán hallotta a
doki, hogy 10 km-eket futottam az első trimeszterben, nagyon megdöbbent és
próbált leállítani. Azt mondta, inkább minden nap fussak, de csak egy kilométert.
Igyekeztem nem nevetni. Szerintem egyszerűen nem volt még olyan kismama a 30
éves praxisában, aki korábban komolyabban futott. Ha
valaki korábban félmaratonokat, maratonokat futott, akkor olyan edzettségi szinten van, hogy 10 km sétagalopp! Főleg,
ha folyton megáll az ember szusszanni és inni. De azért valamennyire hallgattam
rá: a második trimeszterben jóval kisebb távokat futottam csak, a harmadikban
meg le is álltam a futással, mert nem esett már jól.)
- -
A futás miatt túlságosan kinyúlhatnak a méh
szalagjai - ezt is olvasni helyenként, de fogalmam sincs, mennyi ebben az igazság.
-
Mire kell vigyázni?
- Csak amennyi jólesik! Nagyon fontos,
hogy nem szabad túlhajtani magad, mert ha kifulladsz és teljesen lestrapálod
magad, a magzat sem kap elegendő oxigént állítólag. A távokat és a sebességet mindenképp érdemes redukálni, esetleg az
edzések sűrűségét is. Bár tudok olyan nőről, aki mindenórás terhesként
lefutotta a maratont (majd utána meg is szült), de nyilvánvaló, hogy ez
többségünk számára túl nagy megerőltetés terhesen. Mindenkinek magának kell belőni, mennyit, milyen
gyorsan, milyen sűrűn fut terhesen. Szerintem csak annyit szabad futni, amennyi
szinte megerőltetés nélkül jólesik. Ez természetesen más és más lesz egy
ultramaratonistánál vagy egy kezdő futónál.
Én 8-10 kilométereket futottam az első trimeszterben, utána
már csak max 4-5-öt, míg a második trimeszter végén futás közben többször is
megfájdult egy bizonyos ponton megfájdult a hasam, így abbahagytam.Nem tudom,
jól tettem-e, de nem mertem kockáztatni. Hallgatni
kell az ösztöneinkre és a józan eszünkre, amikor a futás folytatásáról FELELŐS
döntést hozunk.
- Áldott
állapotban a futással kapcsolatos
alapvető szabályok betartására kétszeresen ügyelni kell, hiszen két
emberért vagyunk már felelősel. Pl. évszaknak megfelelő öltözet, hidratálás,
óvatos (!) nyújtás, stb. A legfontosabb ezek közül a megfelelő
folyadékbevitel – mindig legyen
kéznél innivaló (víz vagy izotóniás ital) és sűrűn igyunk pár kortyot!
- Terhesség
alatt az ízületek alapból lazábbak
lesznek (a relaxin hormon miatt), ráadásul a növekvő hasunk is nagyobb
terhelést jelent. Ezért most még inkább vigyázzunk rájuk, tilos a túlerőltetés
és ha netán térdfájdalom jelentkezik, abba kell hagyni a kocogást egy időre.
- Mivel
terhesség alatt mindig pisilni kell
és a futással járó rázkódás ezt az ingert csak növeli, ezért nem árt, ha olyan
helyen futsz, ahol van a közelben vécé. Ha nincs, akkor elindulás előtti utolsó
pillanatban menj el otthon vécére, különben már az első métereken
visszafordulhatsz…
- A futóöltözéket is átalakíthatjuk, ha
szükséges: például célszerű lehet egy jobb (és nagyobb) sportmelltartó vagy a pocakot alátámasztó öv („hastartó”) vagy kismamáknak készült, bővebb felső- és alsóruházat
és kismamabugyi.
